A programozáshoz köthető fogalmak:
Programozás: számítógép-algoritmusok és adatszerkezetek megtervezése és megvalósításuk valamely programozási nyelven.
Algoritmus: Valamely probléma megoldására alkalmas véges számú cselekvéssor, amelyet véges számú alkalommal mechanikusan megismételve a probléma megoldását kapjuk.
Adatszerkezet: az adatelemek egy olyan véges halmaza, amelyben az adatelemek között szerkezeti összefüggések vannak.
Az adatelem az a legkisebb adategység, amelyre hivatkozni lehet.
Programozási nyelv: a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (például: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.
A számítógépprogramok adatokat (információkat) kezelnek, dolgoznak fel. A legegyszerűbb (valamire használható) program is kezel adatokat. Ha ki akarjuk írni a számokat 1-től 10-ig, akkor tudnunk kell, éppen mennyinél tartunk, ez adat. Ha csak ki akarunk írni egy szöveget, már ott is adatot kezelünk, mert a szöveg maga is adat. Általában a programok komoly mennyiségű adatot kezelnek. Akkor lesz hatékony a program működése, ha az adatokat olyan módon tároljuk, ahogy az a legkedvezőbb, azaz megfelelő adatszerkezete(ke)t választunk.
Program = algoritmus + adatszerkezet.
Kódolás: az algoritmus és az adatszerkezet megvalósítása valamely programnyelven.
Algoritmusok megadására a programtervezés illetve dokumentálás során van szükség. Alapvetően két módon adhatunk meg algoritmusokat: szövegesen és grafikusan. Két-két megadási módról ejtünk pár szót.
- Szöveges megadás: pszeudokód, programkód.
- Grafikus megadás: folyamatábra, struktogram.
A programkód és a pszeudokód hasonlít egymásra, erre hamarosan több példát is látunk. Fő különbség, hogy a programkód megértéséhez ismerni kell az adott nyelv szabályait, míg a pszeudokód igyekszik minden programozó számára érthető lenni.
A pszeudokód vonatkozásában nincsenek kötelező szabványok.
A folyamatábra és a struktogram viszonya hasonló a pszeudokód és a programkód viszonyához olyan értelemben, hogy a struktogram értelmezése és elkészítése igényel némi programozói tapasztalatot, míg a folyamatábra mindenki számára érthető. A folyamatábra hátránya, hogy nagyon könnyű vele olyan algoritmust alkotni, ami nem alakítható közvetlenül strukturált programkóddá, míg a struktogrammal leírt algoritmusok mindig strukturáltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése