A hálózati réteg, vagy más néven az OSI 3. rétege olyan szolgáltatásokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a végberendezések közötti kommunikációt a hálózaton.
Homolya Zoltán tanulóinak gyűjtött írások, amelyeknek célja a tanulók sikeresebb felkészülésének segítése.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 10. Hálózati informatika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 10. Hálózati informatika. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. május 21., kedd
2019. május 1., szerda
LAN kapcsolók, kapcsolási módok; Fix és moduláris kapcsolók, 3. rétegbeli kapcsolás
Emlékezzünk vissza, hogy egy Ethernet hálózat logikai topológiája egy többes hozzáférésű sín, amelyen az eszközök osztoznak a közeghez történő hozzáférésen.
2019. április 16., kedd
MAC-cím és IP-cím, ARP protokoll szerepe
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat.
2019. április 9., kedd
Ethernet protokoll, Ethernet keret felépítése
Az ethernet hálózatokon az adatok keretekben jutnak el a címzettől a feladóig. A keretek valójában nem mások, mint mezőkre osztott bitsorozatok.
2019. március 19., kedd
Közeghozzáférés vezérlés
A lokális hálózatban lévő eszközök mindegyike a közös fizikai csatornán való hozzáférésért küzd.
2019. március 5., kedd
2019. február 5., kedd
Átviteli közegek (optikai, vezeték nélküli)
Bár a legtöbb kommunikációs rendszer rézhuzalt vagy optikai szálat használ átviteli közegként, vannak olyanok is, melyek vezeték nélküliek, melyek a levegőt használják. Alkalmazásuk különböző helyzetekben történik. Adódhat olyan helyzet, amikor kábelek, optikai szálak elhelyezése csak utcák feltörésével, árkok ásásával volna lehetséges. Ez nemcsak költséges, egyes esetekben lehetetlen is. Másfelől a vezeték nélküli hálózatok teszik lehetővé, hogy a mozgó munkaállomások is kapcsolatba léphessenek a hálózattal.
Infravörös, lézer átvitel
A lézer és infravörös fényt alkalmazó adó-vevő párok könnyen telepíthetők magas épületek tetejére. Teljesen digitális kommunikációt tesz lehetővé, nagyobb távolságokon is lehetséges energiakoncentrálás védetté teszi a külső lehallgatás ellen. Sajnos a légköri zavarok (eső, köd, por) az átvitelt zavarják.
Rádióhullám
Nagyobb távolságok áthidalására gyakran használják a mikrohullámú átvitelt. A kiemelkedő adó- és vevőantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek, melyek több száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlést reléző állomásokkal oldják meg, a vett jelet egy más frekvencián sugározzák a következő állomás felé. A rossz légköri viszonyok itt is problémaként jelentkeznek.
Infravörös, lézer átvitel
A lézer és infravörös fényt alkalmazó adó-vevő párok könnyen telepíthetők magas épületek tetejére. Teljesen digitális kommunikációt tesz lehetővé, nagyobb távolságokon is lehetséges energiakoncentrálás védetté teszi a külső lehallgatás ellen. Sajnos a légköri zavarok (eső, köd, por) az átvitelt zavarják.
Rádióhullám
Nagyobb távolságok áthidalására gyakran használják a mikrohullámú átvitelt. A kiemelkedő adó- és vevőantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek, melyek több száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlést reléző állomásokkal oldják meg, a vett jelet egy más frekvencián sugározzák a következő állomás felé. A rossz légköri viszonyok itt is problémaként jelentkeznek.
2019. január 28., hétfő
Fizikai réteg protokolljai, átviteli közegek (réz)
Bár sávszélesség szempontjából a mágnesszalag kiváló, sajnos a késleltetése igen jelentős.
2019. január 21., hétfő
Adatbeágyazás, erőforrások elérése
Az ISO 1984-ben tette közzé saját hálózatleíró modelljét, az Open System Interconnection (OSI, Nyílt rendszerek összekapcsolása) hivatkozási modellt. Ez olyan szabványgyűjteményt biztosít a hálózatépítőknek, amely nagyobb fokú kompatibilitást és átjárhatóságot teremt a világ különböző vállalatai által előállított hálózati technológiák között.
2019. január 8., kedd
Kommunikációs szabályok
A számítógépek közötti kommunikáció lehetõvé tételéhez szükséges, hogy a kommunikáló felek egy közös nyelvet használjanak, ezt kommunikációs protokollnak nevezzük.
A legismertebb ilyen szabvány az International Standards Organization nevû szabványosító testület által kiadott OSI néven ismertté vált szabványa.
A feladatot hét rétegre részre bontva, ezért a hálózati kommunikációt különálló, egyszerűbb részekre bontja, lehetővé teszi, hogy modulárisan lehessen megtervezni az egyes hálózati funkciókat.
Az OSI modellben minden rétegnek egy jól meghatározott feladata van. E feladatát pontosan
Az OSI modellben egy számítógépen belül az egyes rétegek logikailag egymás felett helyezkednek el; minden egyes réteg jól meghatározott feladatokat látnak el. Az alsó három réteg foglalkozik az egyes számítógépek közötti adattovábbítással, ezért ennek egyetemlegesnek, általánosan elfogadott szabványnak kell lennie, mivel hiányában nem lehet nyilvános hálózatokra rákapcsolódni, ezeknek a protokollrétegeknek egyezniük a hálózati szolgáltató protokollokjához.
A felsõ három réteg alkalmazás függõ protokollokból áll, bizonyos feladatok igényeihez alakítják ki õket. A középső réteg a szállító réteg
Az OSI modell 7 rétege:
Fizikai réteg: előírja a végpontok közti fizikai összeköttetések kialakításának és fenntartásának a követelményeit. Ez a réteg definiálja a a hardverhez kapcsolódó beállításokat (feszültségszintek)
Adatkapcsolati réteg: az adatok megbízható szállításáért felelős, ide tartozik a fizikai címzés és pl. a hálózati topológia is.
Hálózati réteg: két külön lévő földrajzi hely között biztosít kapcsolatot.
Szállítási réteg: az adatokat kisebb darabokra tördeli (csomagok) Viszonyréteg: a viszonyréteg szolgáltatásait a megjelenítési réteg használja, kapcsolatokat épít ki.
Megjelenítési réteg: ez a réteg biztosítja, hogy a fogadó gépen megjeleníthető legyen az az információ, ami a küldő géptől származik.
Alkalmazási réteg: meghatározza, hogy az adott partnerrel lehetséges-e a kommunikáció, előkészíti a kapcsolatot, ellenőrzi, hogy elég erőforrás áll-e rendelkezésre a
kommunikációhoz.
Viszony réteg
A TCP/IP modellt az USA védelmi minisztériuma definiálta, mivel egy olyan hálózatot kívánt
létrehozni, amely akár atomháború esetén is működöképes marad. A cél az volt, hogy a „csomagok” minden körülmények között eljussanak a feladóhoz
A TCP/IP modell rétegei:
Alkalmazási réteg: a viszony- és a megjelenítési réteget tartalmazza, így feladata a megjelenítés, a kódolás és a párbeszéd-szabályozás.
Szállítási réteg: a szolgáltatás megbízhatóságával foglalkozik, vagyis az adatbiztonsággal, az adatfolyam-vezérléssel és a hibajavítással. Az alkalmazási rétegből származó információkat csomagokra bontja a forrás- és a célállomás között, párbeszédszerű kommunikációval.
Internet réteg: feladata az, hogy a hálózat bármely állomásában levő csomagjait elküldje, és azokat a célállomáson fogadja, függetlenül a bejárt útvonal hosszától és irányától.
Hálózati réteg: ez a réteg foglalkozik mindazzal, ami ahhoz szükséges, hogy egy IP-csomag különböző fizikai kapcsolaton/úton haladjon keresztül. Ez tulajdonképpen az OSI modell fizikai és adatkapcsolati rétegének minden részlete.
Összefoglalva a TCP/IP feladat megosztását, a TCP protokoll felelős az üzenetek feldarabolásáért (a küldő félnél), valamint egyesítéséért a fogadó félnél. Az IP protokoll végzi a csomagok címzését és gondoskodik a címzetthez való eljuttatásról, gyakorlatilag annyiszor próbálkozik a csomagok eljuttatásával, ameddig teljes mértékben nem teljesíti azt.
A legismertebb ilyen szabvány az International Standards Organization nevû szabványosító testület által kiadott OSI néven ismertté vált szabványa.
A feladatot hét rétegre részre bontva, ezért a hálózati kommunikációt különálló, egyszerűbb részekre bontja, lehetővé teszi, hogy modulárisan lehessen megtervezni az egyes hálózati funkciókat.
Az OSI modellben minden rétegnek egy jól meghatározott feladata van. E feladatát pontosan
Az OSI modellben egy számítógépen belül az egyes rétegek logikailag egymás felett helyezkednek el; minden egyes réteg jól meghatározott feladatokat látnak el. Az alsó három réteg foglalkozik az egyes számítógépek közötti adattovábbítással, ezért ennek egyetemlegesnek, általánosan elfogadott szabványnak kell lennie, mivel hiányában nem lehet nyilvános hálózatokra rákapcsolódni, ezeknek a protokollrétegeknek egyezniük a hálózati szolgáltató protokollokjához.
A felsõ három réteg alkalmazás függõ protokollokból áll, bizonyos feladatok igényeihez alakítják ki õket. A középső réteg a szállító réteg
Az OSI modell 7 rétege:
Fizikai réteg: előírja a végpontok közti fizikai összeköttetések kialakításának és fenntartásának a követelményeit. Ez a réteg definiálja a a hardverhez kapcsolódó beállításokat (feszültségszintek)
Adatkapcsolati réteg: az adatok megbízható szállításáért felelős, ide tartozik a fizikai címzés és pl. a hálózati topológia is.
Hálózati réteg: két külön lévő földrajzi hely között biztosít kapcsolatot.
Szállítási réteg: az adatokat kisebb darabokra tördeli (csomagok) Viszonyréteg: a viszonyréteg szolgáltatásait a megjelenítési réteg használja, kapcsolatokat épít ki.
Megjelenítési réteg: ez a réteg biztosítja, hogy a fogadó gépen megjeleníthető legyen az az információ, ami a küldő géptől származik.
Alkalmazási réteg: meghatározza, hogy az adott partnerrel lehetséges-e a kommunikáció, előkészíti a kapcsolatot, ellenőrzi, hogy elég erőforrás áll-e rendelkezésre a
kommunikációhoz.
Viszony réteg
A TCP/IP modellt az USA védelmi minisztériuma definiálta, mivel egy olyan hálózatot kívánt
létrehozni, amely akár atomháború esetén is működöképes marad. A cél az volt, hogy a „csomagok” minden körülmények között eljussanak a feladóhoz
A TCP/IP modell rétegei:
Alkalmazási réteg: a viszony- és a megjelenítési réteget tartalmazza, így feladata a megjelenítés, a kódolás és a párbeszéd-szabályozás.
Szállítási réteg: a szolgáltatás megbízhatóságával foglalkozik, vagyis az adatbiztonsággal, az adatfolyam-vezérléssel és a hibajavítással. Az alkalmazási rétegből származó információkat csomagokra bontja a forrás- és a célállomás között, párbeszédszerű kommunikációval.
Internet réteg: feladata az, hogy a hálózat bármely állomásában levő csomagjait elküldje, és azokat a célállomáson fogadja, függetlenül a bejárt útvonal hosszától és irányától.
Hálózati réteg: ez a réteg foglalkozik mindazzal, ami ahhoz szükséges, hogy egy IP-csomag különböző fizikai kapcsolaton/úton haladjon keresztül. Ez tulajdonképpen az OSI modell fizikai és adatkapcsolati rétegének minden részlete.
Összefoglalva a TCP/IP feladat megosztását, a TCP protokoll felelős az üzenetek feldarabolásáért (a küldő félnél), valamint egyesítéséért a fogadó félnél. Az IP protokoll végzi a csomagok címzését és gondoskodik a címzetthez való eljuttatásról, gyakorlatilag annyiszor próbálkozik a csomagok eljuttatásával, ameddig teljes mértékben nem teljesíti azt.
2018. november 13., kedd
2018. október 15., hétfő
Hálózati operációs rendszer konfigurálása, IOS parancsok felépítése
Hálózati operációs rendszer konfigurálása, IOS parancsok felépítése
2018. október 8., hétfő
Hozzáférési réteg és eszközei, Hálózati operációs rendszer konfigurálása, IOS elérése, konfigurációs módok
Hozzáférési réteg és eszközei, Hálózati operációs
rendszer konfigurálása, IOS elérése, konfigurációs módok
2018. október 1., hétfő
2018. szeptember 18., kedd
Operációs rendszerek és alkalmazások
Olyan programrendszer, amely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli: így például ütemezi a programok végrehajtását, elosztja az erőforrásokat, biztosítja a felhasználó és a számítógépes rendszer közötti kommunikációt.
2018. szeptember 11., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)