Operációs rendszer

Operációs rendszer fogalma:



 Olyan programrendszer, mely a számítógépes rendszerben a programok végrehajtását vezérli (ütemezi a végrehajtást, elosztja az erőforrásokat) és biztosítja a számítógép és a felhasználó közti kommunikációt.

Az operációs rendszer a számítógép legalapvetőbb szoftvere, és mint ilyen alapvető feladatokat lát el. Rajta keresztül tudunk kommunikálni a géppel.

Erőforrás: erőforrás alatt szokás azokat a paramétereket érteni, amivel egy szoftver, vagy rendszer gazdálkodhat. Ide sorolhatjuk a processzoridőt, a memóriát, a háttértárakat, a periféria használatát, stb..
Minden operációs rendszernek és programjának megvan a maga erőforrás igénye, azaz mi az a legkisebb erőforrás, aminek megléte esetén el tud futni a program.


Az operációs rendszer alapvetően két fő részből áll:

•  Rezidens rész: Állandóan a tárban (memóriában) elhelyezkedő rész, az operációs rendszer magja van itt (kernel), valamint a rezidens programok (Pl. A DOS belső parancsai ilyenek).A rezidens programok nagyon fontos programokat jelentenek (pl.: parancsértelmező = shell), vagy un. figyelő feladatokat ellátó programok (pl.: Víruskereső rendszerek figyelőrészei, pl.: F-Prot esetén az F-Stop). A rezidens programok kis méretű, lehetőleg minél gyorsabb programokat jelentenek, annak érdekében, hogy minél kevesebb erőforrást használjanak fel.
• Tranziens rész: A nem kritikusan fontos programokat/parancsokat nevezzük tranzienseknek, amelyek különálló programok, amelyek a háttértáron vannak, és csak akkor futnak le, ha a felhasználó futtatja őket. Ilyenek például a DOS külső parancsai.

Az operációs rendszerek csoportosítása

1. Felhasználók száma szerint

• Egyfelhasználós: egyszerre csak egy felhasználó dolgozhat a számítógépen. Ilyen a PCknél maradva a DOS. A programok fizikailag elkülönülnek, így az éppen futó program az összes erőforrást birtokolja.
• Többfelhasználós (Multiuser): Egyszerre több felhasználó dolgozhat ugyanazon a számítógépen. Ezek az operációs rendszerek alapvetően hálózatra épülnek és abban is gondolkodnak. A többfelhasználós rendszerek magukba foglalnak egy egyfelhasználós módot is. Ilyenek a UNIX, Linux, AIX, VMS operációs rendszerek.

2. Taszkok (programok) száma szerint

• Egytaszkos: Egyszerre csak egy program futhat
• Többtaszkos: Egy időben több program/taszk is futhat.

3. X bites operációs rendszer: az adatokat x bites csomagokban szállítja. (Pl.: 16bites=

Win95; 32 bites=Win98, WinXP; 64 bites= WinXP 64 bites)

4. Felhasználói felület szerint lehet: grafikus vagy karakteres felületű.

5. Hardver mérete alapján: nagy-(mainframe), kis- és mikrogépes. (SUN, Windows CE, WinXP)

6. A hozzáférés módja szerint

• Kötegelt (batch): egy program vagy programcsoport futása közben az operációs rendszer nincs kapcsolatban a felhasználóval, nem tudja befolyásolni a program futását. A parancs, program futási eredménye csak a program futása után tekinthető meg.
• Interaktív: A mai korszerű operációs rendszerek ilyenek. A felhasználó állandó kapcsolatban van, és interaktív módon befolyásolhatja a program végrehajtását, parancsokat adhat, megszakíthatja a program végrehajtását. A hozzáférés dialógus (kérdés-válasz, végrehajtás-nyugtázás) formában történik. Ez felhasználóbarátabbá teszi a rendszert. A parancsok eredménye azonnal láthatóvá válik a felhasználó számára. 
• Valós idejű: ezeknél a rendszereknél az operációs rendszer nem vezérli a feldolgozást, hanem fogadja és teljesíti az események által kiváltott kérelmeket. Ezek a rendszerek eseményvezéreltek. Fontos jellemzője a szigorú időkorlát, ami meghatározza, hogy mennyi az a maximális idő, amelyet egy esemény kezelésére fordíthat az operációs rendszer. Az időkorlátot úgy kell megválasztani, hogy az a legrosszabb esetben is tartható legyen (pl. a rendszer túlterhelésénél). Valósidejű rendszereket használnak, pl. ipari folyamat-felügyelő, -irányító, orvosi rendszerek, forgalomirányítás esetén. 
• Időosztásos rendszerek: itt a memóriában lévő programok között nem csak akkor történik meg az átkapcsolás, ha valamelyik lassú műveletet kér, hanem állapotától függetlenül egy bizonyos idő elteltével is.

Az operációs rendszer feladatai

 

1. Kapcsolattartás a felhasználóval
2. Programok futtatása, a futás vezérlése, a programok közti kommunikáció biztosítása
3. Processzor ütemezése: multiprogramozott rendszerekben megmondja, hogy éppen melyik processz (folyamat) használja a processzort.
4. Megszakításkezelés
5. Adat és fájlkezelés
6. I/O vezérlés/kezelés, perifériakezelés. Léteznek olyan perifériák melyeknek használata megosztható (pl.: nyomtató) és vannak olyanok is amelyeket egyszerre csak 1 felhasználó használhat (pl.: egér, billentyűzet). 
7. 7. Processzvédelem: a processzek védelme egymástól, azaz hogy egy processz ne írhasson a másik processz által használt memória és tárterületre. 
8. Memóriakezelés: egyszerre több program van a központi tárban, biztosítani kell hogy, adott program a memória mely részét használhatja. Ha az adott program már nem fut, biztosítani kell, hogy felszabaduljon a memóriaterület. Virtuálismemória-kezelés biztosítása: azt jelenti, hogy az operációs rendszer képes a merevlemez-területet RAM bővítésként kezelni, azaz a merevlemezen található swap terület (merevlemez azon részét, amelyet a virtuális memória használ) felhasználásával az operációs rendszer képes lesz nagyobb programokat futtatani és több adatot kezelni, mint amennyi valójában beleférne a fizikai memóriába (RAM).

Upgrade:

Visszaállító média készítése

Adatok biztonságba helyezése

Eldönteni, hogy tiszta telepítés vagy a régi rendszer emelése

A megfelelő termékkulcs előkeresése

Win 10 esetén win Account készítése

Minden esetben ajánlatos lefuttatni az ingyenesen letölthető kompatibilitási fájlt tesztelés céljára.